Noss először is egy kis információ a blogról. Gondolom minden kedves olvasó tudja hogy az orosz rulett mit jelent :) Nem pont egy játékot fogok leírni:) Már sok blogot írtam amik mondhatni népszerűek voltak. Viszont ez az első Twilightes sztorim.
Dobjatok Kommentet!
xoxo : Cicc
Bevezető:
*Anabell szemszöge*
Elraboltak… szörnyű helyen vagyok. Az idő esős, a nap sohasem süt , az égen fekete felhők gyülekeznek. Magamban, amikor éppen nem táplálkoznak belőlem mindig a szabaduláson töprengek, habár tudom hogy ez lehetetlen, hiszen ők sohasem alszanak, gyorsabbak bármilyen emberi járműnél, semmisem árthat nekik hiszen bőrük kemény akár a páncél, semmi sem hatol át rajta. Az életem romokban hever, az ember számára még ismeretlen lényeg ragadtak el a családomtól és a barátaimtól. Gyenge vagyok, szinte semmire sem vagyok képes fáj.. fájnak a harapás nyomok . Vámpírok ez a megfelelő szó azokra a lényekre akik tönkretették az életem.
*Emmet szemszöge*
Kedves Naplóm!
Ma nosztalgiázni támadt kedvem , már vagy ezredszerre járom be Forks területét. Az 1000 év alatt amióta vámpír lettem mindig változott valami. Az erdős részek, nekünk vámpíroknak kedvezve egyre nagyobbak lettek, az emberek szinte ugyan olyanok maradtak azt leszámítva hogy bármikor vissza jövök már nem a régi barátaim látom itt hanem a gyereküket unokájukat. Egy dolog viszont a régi maradt a Cullen ház , habár még mindig ugyan olyan tökéletes mint volt már vagy 500 éves. Mi minden 100. évben újra vissza térünk ide ahogy most is.
Jó a törid! Kíváncsi vagyok mi lesz a folytatásban! Ügyi vagy!
VálaszTörlés